VÉGE

Nagyon sajnálom. Tényleg. Nem azért hagyom abba, mert nem szerettem meg ti nem voltatok itt. Azért hagyom abba, mert belefáradtam a fanfiction írásba. Ezért mostantól nem írok több fanfictiont. A saját történetemet és szereplőimet akarom ezért is fejezem ezt be, hogy a saját (októberben megjelenő) könyvemmel foglalkozzak. Remélem nem utáltok meg emiatt. A személyes blogomon követhettek, mert ott aktív leszek. A nevemre kattintva vagy a profilomra nézve elérhetitek. Búcsúzom a blogtól!
Szandi Prior

Szünet

Drága olvasóim!

Említtettem az előző részek elején, hogy mostanában nem igazán íródnak a részek, és félek, hogy beérem magamat. Amit nagyon nem szeretnék. Ezért úgy döntöttem, hogy most egy ideig szüneteltetni fogom a blogot. Minimum 1 maximum 2 hónapig. Véglegesen nem akarom bezárni, mert azért ott nem tartok. Csak egy ideig, amíg vissza nem tér az ihlet. Utána új erővel nekikezdek, és kapni fogjátok a részeket! Remélem nem haragszotok emiatt! Ha, addig is velem akartok tartani, akkor megtaláltok a másik blogomon, ahol minden héten szerdán jönnek a részek! Dauntless twins
Egy hónap múlva találkozunk!

xxx Szandi Prior, alias Reni Everdeen :)

28.Fejezet

Sziasztok! Az a helyzet, hogy megint csak szomorúen hozoma  részt. Nem a kommentek miatt, mert azoknak nagyon örültem tényleg. Hanem, mert már nagyon régen nemírtam részt a sztoriba, és félek utól fogom érni magamat. Ha továbbra sem fogok írni, akkor sajnos át kell térnünk a heti egy részre. De remélem ez nem következik majd be. A nevemet megváltoztattam. Mostantól Szandi Prior néven futok. Ez a nagy Beavatott mániámnak köszönhető. Ha már a Beavatottnál tartunk Cloveval ma néztük meg a filmet. Én harmadjára ő pedig másodjára. Aprorpó. Itt az új fanficem: Dauntless twins (Beavatott fanfiction) Oda is nézzetek be, és légyszíves olvassátok el az első fejezetet. Nem is koptatom tovább a billentyút. Jó olvasást kívánok!
_________________________________________________________

Először Katniss arcát látom meg. Virul. Túlságosan is virul! Peeta arcáról pedig már ne is beszéljünk. Haymitch üveges tekintettel mered maga elé, de az orra alatt azért vigyorog. Effie vidáman tapsikol, és folyamatosan kacarászik. Cinna, és Portia mosolyogva néznek rám, és tényleg úgy néz ki, hogy tetszett nekik az én kis produkcióm. Rendben. Nekik lehet, hogy tetszett. De van valaki, akinek tényleg nagyon teszek a véleményére. Remegő kezekkel fordulok Greg felé. Vajon mit szólt az egész előbbiimért? Tetszett neki, és mosolyogva fog rám nézni? Vagy utálta, és most már soha többé nem fog velem szóba állni? Ez butaság! Hiszen ettől még szóba fog állni velem! De egyik verzióm sem valósul meg. Ugyanis Greg mosolyogva néz vissza rám. Nem úgy mosolyog, ahogy elképzeltem. Egy kicsit másként, de mégis úgy. Olyan tetszősen. Egy nagy kő esik le a szívemről, és szinte hallani, ahogy földet ér, és kettétörik.
- Selah, édesem! Fantasztikus voltál! Mesés hangod van! – ez kizárásos alapon Effie Trinket hangja, mert csak ő beszél hozzám izé így! – Most viszont a fiatalúr mutassa be, hogy mit tud! – amint kimondja a mondatot Peeta ismét feláll, és a gitárhoz lép. Kiveszi a tokból, és Greg felé nyújtja. Greg elkerekedett szemekkel néz a kezében tartott hangszerre. Tudom, hogy játszik rajta, mert Vivienne egyszer mesélte. Ha jól tudom, a bátyjának van egy gitárja, és ő tanította meg játszani.
- Csak bátran. – biccent neki Peeta. Greg az ujjaival szórakozik a húrokon, és nagyon úgy néz ki, mint, akinek nem sikerül felfognia, hogy milyen kincset szerzett. – Tudsz valami dalt is hozzá? – kérdezi Peeta. Közben látom, hogy összefonja az ujjait a mellette ülő barátnőjével. Nem tudom megállni mosolygás nélkül. Mit is mondott Prim? Hogy a nővére szerelmes? Először nem hittem neki. És másodszor sem. Katniss Everdeen szerelmes? Ugyan már! Katnisst világ életemben úgy ismertem, hogy nem esik könnyen szerelembe, de, amikor Primnél tanultunk, és Katniss mosolyogva, ismétlem mosolyogva jött haza kezdett nekem furcsa lenni.
- Én mondtam. – súgta nekem oda Prim, és nevetve tovább írta a széntermékeket. Persze, hogy nekem hihetetlen az egész. Mert kinek nem? Egy viadal kellett hozzá, hogy egymásra találjanak. Peeta elmondta az arénában, hogy ő már régóta szerelmes Katnissbe, de Katniss hallgatott. Ezek szerint ő közben jött rá, hogy szereti. Azóta elválaszthatatlanok. Ha találkozok vele a városban, akkor mindig ott van vele Peeta is. A gyomrom szaltózik egyet, és azonnal Greg felé fordulok. Két hét múlva valamelyikünk vagy mindkettőnk meghal az arénában. A tizenkettedik körzet versenyzői nem szokták sokáig bírni a viadalt. Főleg nem két 14 éves! A kezem ismét ökölbe szorul. Ezt nem tehetik meg velem! Most jöttünk össze, és máris szétválasztanak minket. Eltorzul az arcom, és mélyeket kell lélegeznem, hogy ne sírjam el magamat. Úgy érzem magamat, mint egy dobozba zárt kiskutya. Nem találom a kiutat, és fuldoklom. Csak kaparom a doboz szélét remélve, hogy kiszakad, és ki tudok rajta menni, de egyszerűen nem sikerül. Ugatni kezdek, hátha valaki meghall, de némaság a válasz. Bekucorodom a sötét sarokba, és várom a végzetet.

Vagy azt, hogy valaki megmentsen! De egyik sem történik. A halál, és az élet között táncolok. Nem tudom, hogy melyik van jelenleg közelebb. Lehet, hogy valaki kinyitja a doboz fedelét, kivesz belőle, és segít nekem újra talpra állnom. De az is lehet, hogy leragasztózzák a doboz tetejét ezzel elzárva a maradék levegőmet, és hagyják, hogy megfulladjak. Aztán kidobnak a kukába, mintha soha nem léteztem volna. Nem tudom, hogy melyik lenne most a jobb. A halál vagy az új élet. Mindenesetre most csak Greg hangját kell hallgatnom. Mert lehet, hogy most az is könnyít rajtam valamelyest. Nyelek egy hatalmasat, és a fiúra szegezem a tekintetemet. Greg elmosolyodik, és rám szegezi a tekintetét.
- Van egy dalom. – mondja, és rajtam legelteti a tekintetét. – Az a címe, hogy: Nem szerelmes dal. – Peeta biccent egyet neki, hogy kezdheti. Greg elkezdi pengetni a gitárhúrokat.

Mindig a fejemben jársz

Rád gondolok minden alkalommal

Um, nem

A szívem folyamatosan dobol a mellkasomban, ahogy a fiú engem néz, és nagyon úgy tűnik, hogy nekem énekel.

Ne beszéljünk róla

Dráma: tudunk élni nélküle

Kapjuk el a hullámot, ha unatkozunk,

Van egy óra, amit figyelmen kívül fogunk hagyni

Keress egy módot erre

Nem tehetek róla muszáj mosolyognom. Hiszen mesés hangja van, és csodásan játszik a gitáron. Kék szemei megcsillannak a lámpa fényében. Hogy is tudnám elviselni ezt az egészet, ha nem ő lenne velem hanem, egy kisfiú vagy egy nem is tudom. Hústorony. Brr.

Hey lány, azt mondom, hogy valami

Akkor is, ha azt mondod, hogy semmi

Amikor játszol a hajaddal

Mintha csak nem érdekelne

Ez elárulja, hogy csak blöffölsz

Ez azért kicsit túlzás. Ha azt mondja, hogy valami, akkor azt mondja, hogy semmi? Ez érdekes.

Most kérlek, ne vedd ezt rossz néven

Szeretem, amiket csinálsz

Ahogyan csinálod a dolgokat, amiket szeretsz

Nos, ez nem egy szerelmes dal, nem egy szerelmes dal

A tenyerembe temetem az arcomat, és mosolyogva nézem az ujjaimat. Ez tényleg nem egy szerelmes dal. És most ironikus voltam. De tényleg!

Imádom, ahogy megértesz

De javíts ki

Ha tévedek

Ez nem egy szerelmes dal, nem egy szerelmes dal

Még mindig a tenyerembe temetem az arcomat, hogy még véletlenül se láthassa meg elvörösödött arcomat. Mert tényleg piros vagyok. De rendesen.

Szeretem, hogy vásárolsz egy jegyet

És nem kényszerítesz rá, hogy megnézzek egy csajos filmet

Azért jöttünk eddig

Hogy azok legyünk, akik vagyunk

Ha nem tört el... Ne javítsd meg

Végre sikerül a kezemet levakarnom az arcomról, és belenéznem Greg mélykék szemeibe. Még mindig imádom. Ahogy énekel, ahogy néz, ahogy…

Nem értem mit jelent

Ha nem mondod el, amit érzel

Ha összetört a szíved,

Vállon üthetsz

Most ez az, amire szükséged van (ez az, amire szükséged van)

Ne vedd rossz néven:

              
Jó ez kicsit tényleg rám vonatkozik, hiszen soha nem mondtam még el neki, hogy mit érzek iránta. Pedig lehet, hogy ez lenne a megoldás. Mert én igen is szeretem őt!

Szeretem a dolgokat, amiket teszel

Ahogyan csinálod a dolgokat, amiket szeretsz

Nos, ez nem egy szerelmes dal, nem egy szerelmes dal

Imádom, ahogy megértesz

De javíts ki

Ha tévedek

Ez nem egy szerelmes dal, nem egy szerelmes dal

Hiába, de a refrénnek köszönhetően ismét elönti az arcomat a pír. Túl jó a hangja, és túl jól néz ki. Komolyan? Ki nem akarja majd támogatni?

Én nem beszélek lány

Mint a "Hey lány!"

Nem egészen értem a manikűrt

De te vagy az egyetlen barátom, akivel zuhanyoznék

És én viszem a táskáid, ha vásárolni mész

Micsoda srác!

Micsoda srác!

Szerintem ezt egy kapitóliumi lány jobban értékelné, hiszen nekem nincsen műkörmöm, és nem szoktam vásárolni. De gondolom ez rímelt a dalra. Legalábbis ezt hiszem.

Szeretem, amiket csinálsz

Ahogyan csinálod a dolgokat, amiket szeretsz

Ahogy énekelsz,

Keresztülvittél ezen

Azt hiszem, mindig is tudtam, (mindig is tudtam)

Imádom, ahogy megértesz

De javíts ki

Ha tévedek

Ez nem egy szerelmes dal, nem egy szerelmes dal

Szeretem, amiket csinálsz

Ahogyan csinálod a dolgokat, amiket szeretsz

De ez nem egy szerelmes dal (nem, biztosan nem egy szerelmes dal)

Nem szerelmes dal

Imádom, ahogy megértesz

De javíts ki,

Ha tévedek

Ez nem egy szerelmes dal (ez nem egy szerelmes dal)

Nem szerelmes dal

Ez nem egy szerelmes dal (ez nem egy szerelmes dal)

Nem szerelmes dal

Ez nem egy szerelmes dal (ez nem egy szerelmes dal)

Nem szerelmes dal

Lehajtom a fejemet, és úgy hallgatom, ahogy Greg befejezi a dalt. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy nem vagyunk közömbösek egymásnak. Most már csak meg kell, hogy tudja.

27.Fejezet

Köszönöm a kommenteket, és a pipákat. Ehhez a részhez ajánlom mindenkinek a We Remaint, mert ez ilyen, énekelgetős lett. A következő is az lesz! Jó olvasást Reni Everdeen :) (Szandi Prior ugye Clove??)
_____________________________________________________________

A lakosztályba érve Katniss, és Peeta fogad bennünket.
- Öltözzetek át gyorsan, aztán gyertek a társalgóba. – szól Peeta. Greg, és én összenézünk. Mit akarhatnak? Vállat vonok jelezve, hogy fogalmam sincs mi a tervük. Greg bólint, és kézen fogva a szobámig kísér. Persze ott el kell válnunk mivel nem együtt, tervezünk átöltözni. Ledobom az ágyamra a kezeslábast, és a fürdőbe robogok. Lemosom magamról az izzadságot, és az egész mai napot. A szekrényben valami könnyű ruha után kezdek kutatni. Egy narancssárga ruhát választok. Nem nagy szám csak rövid ujja van, és deréktól bővül. Az alja össze van húzva, és kunkorodik. Egészen könnyű viselet. Egy ugyanilyen színű cipőt veszek fel, és egy erős kontyba kötöm a hajamat. Nem tudom, mit akarhatnak Katnissék, de jobb, ha minden lehetőségre felkészülök. Bezárom magam mögött az ajtót, és viszonylag jó kedvűen indulok a társalgóba. Ott Katniss, Peeta, Haymitch, Greg és meglepettségemre Portia és Cinna is.
- Sziasztok. – köszönök a stílustanácsadóknak, és elmosolyodok. Cinna magához ölel és puszit nyom az arcomra. Portia is így cselekszik én meg kezdek arra gyanakodni, hogy tényleg valami nagydolog van készülőben. – Hol van Effie? – kérdezem, mert feltűnik, hogy a csapatunk narancssárga parókájú kapitóliumi kísérője hiányzik. Levágom magamat Greg mellé, és továbbra is kérdő tekintettel nézek a többiekre.
- Mindjárt jön. – mondja Katniss. Bólintok, és hagyom, hogy a tekintetem az üvegasztalra vándoroljon. Mindenféle süteményekkel, és innivalókkal van megrakva. Szerintem tényleg sokáig leszünk itt. Pár perccel később Effie toppan a szobába. Nyomában egy vörösbe öltözött fiúval és lánnyal. A lányka vörös haja van, és egy gitárnak kinéző valamit cipel be a helyiségbe. A fiú zöld hajú (igen tényleg) és egy zongorának kinéző izét hoz be. Már ezt a két alakot többször is láttam a lakosztályba, de még sosem kérdeztem, hogy kik ezek.
- Katniss – szólítom meg. A lány felém fordul, és elmosolyodik. – Kik ezek? – bökök a vörös lány felé, akit Effie éppen utasít.
- Avoxok. – felel Katniss a kérdésemre. Mivel még mindig kérdőn nézek, rá folytatja. – Elkövettek valami bűnt ezért kivágták a nyelvüket, és így a Kapitóliumnak kell „dolgozniuk”. – a gyomrom szinte azonnal görcsbe rándul. Akaratom ellenére is, de megsajnálom ezt a két szerencsétlen alakot. Bár így bele gondolva többen is lehetnek. Milyen bűnt követhettek el? Katniss arca megvonaglik. Mintha tudná, hogy mit követtek el. De látszik rajta, hogy nem kíván erről beszélni, ezért abbahagyom az örökös kérdezősködést. Effie kiküldi a két Avoxot a szobából, és vigyorogva fordul felénk.
- Szóval tudjátok, hogy holnap kell bemutatnotok a tehetségeteket a Játékmesterek előtt. Ezért ma egész este gyakorolni fogunk rá. – vigyorodik el még szélesebben, mint általában. Összefonom az ujjaimat, és a térdem közé zárom őket. Van ebben egy ici-pici hiba. Pontosabban bennem van egy aprócska hiba. Nekem lámpalázam van. Nem is kicsi. Én feleléskor is leblokkolok, és csak tátogok, mint egy partra vetett hal. De sajnos nincsen más választásom, ha pontot akarok szerezni.
- Selah úgy értesültünk róla egyes személyektől. – szólal meg Haymitch, és közben a mutató ujjával Katniss felé bök. – Hogy tudsz zongorázni. Úgyhogy gyerünk, mutasd be a tudásodat! – a szemem kábé két centire szűkül, és leblokkolok. Peeta feláll a kanapéról, és felemeli azt a zongorának kinéző valamit. Kihúz belőle, ha jól látom valami állványt, és elém rakja. A hátam ívbe feszül, és görcsölni kezd az ujjam.
- Ez egy szintetizátor. Olyan, mint a zongora csak kisebb, és elektromos. – magyarázza Peeta, és végighúzza ujjait a billentyűkön. Megnyom egy gombot, és valami dallam hallatszódik a ráerősített hangszórókból. Bátorság Selah! Nem olyan nehéz ez. Csak az a sok rám irányuló szempár kicsit frusztrál. Zavartan a billentyűkre teszem a kezemet, és lenyomom. Persze nem rendes hangokat adok ki rajta csak bemelegítésnek. Az agyamban, valami könnyen előadható dallam után kutatok végül néhány kézjátékkal előadom a pár hangból álló darabot. Nem is olyan nehéz, és rossz ezen a hangszeren játszani. Bár ugyanaz, mint Vivienne zongorája csak kicsit kisebb, és nem olyan magasak a hangok rajta.
- Csodás! – tapsol meg Effie, és áradozni kezd rólam. Cinna, és Portia szintén mosolyogva néznek rám, és összeütik a kezüket. – Most énekelj is valamit. – utasít a kísérő. Az arcom sápadtba vált. Na, az viszont kizárt! Egy dolog, hogy játszom a zongorán, de énekelni azt nem tudok. Nem! Dalokat írok, de az ének az kizárt! Bármit csak azt ne. Mondjuk már meg egyeztem magamban azzal a ténnyel, hogy énekelni fogok a Játékmesterek előtt, de még nem jutott el teljesen a tudatomig.
- Mit? – suttogom elhaló hangon. Katniss megérinti a vállamat. Felé pillantok. Valamit tud, amit én nem.
- Nincsen valami általad írt dal? – tudja! Az első gondolatom az, hogy megtalálta a dalomat, elolvasta, és most azt akarja, hogy énekeljem el neki. Erre mégis mit válaszoljak? Hogy nem Katniss! Nincs olyan dal, amit én írtam. Vagyis, de bocsi ott van a szobámban az éjjeli szekrényem fiókjában?
- De van. – adom meg magamat. – Egy perc türelmet kérek. – teszem fel az ujjamat, és átspurizok a szobámba. Feloltom a villanyt, és a szekrényhez tipegek. Kirántom a fiókot, és gyorsan kikapom belőle a füzetkét, amibe lefirkantottam a dalomat. Gyorsan kellene visszamennem a társalgóba, de a lábam nem engedelmeskedik. Olyan szinten totyogok, hogy az hihetetlen! Szerintem legalább öt percet vesz igénybe, amíg a szobámból a társalgóba megyek. Pedig ez általában két-három perc. Leülök a helyemre, és kinyitom a füzetet a dalnál. Fogcsikorgatva ütöm le az első hangokat, de mielőtt még elkezdeném az első versszakot, kicsit belejövök.

Az összes módja annak, ahogy ismersz engem,
Minden korlát, amit kitaláltál, korlát, amire rájöttél
Meg kellett tanuld alattam tartani,
hogy, ne dobálják el, ne dobálják el.

Az első versszakot nem is hallom, mert a fülemben dobol a vér. A szemeim automatikusan lecsukódnak, és gyorsan kell folytatnom, mert az idő sürget.

Minden alkalommal, mikor fúj a szél,
Minden alkalommal, mikor fúj a szél,
Látom az arcodon.

Hallom a zúgolódást, és némi hangot is elcsípek a dalomból. Egy hang azt súgja, hogy folytassam.

Egy hideg éjszakán,
Nem lesz fer küzdelem,
Nem lesz jó éjszaka,
hogy elfordulj és elmenj.

Greg. Rá gondolok. Neki éneklem a dalt, de jobb, ha ő ezt nem tudja. A szívem hevesebb ütemre kapcsol. Kezdd a refrént!

Hogy elégess tűzzel,
Megfojts az esővel,
Felébredek a nevedet sikítva.

Igen, bűnös vagyok,
Igen, szent vagyok,
Akármi történik itt,
Akármi történik itt,
Mi megmaradunk.

A fülemben kezd megszűnni a doboló hang, és már nagyjából hallom magamat. Tiszta a hangom. Kristálytiszta.

Az elvesztegetett jövőről beszélünk,
De jól körül nézünk,
Jól körül nézünk.

Tudjuk, hogy nem a semmiért volt,
Mert sohasem hagyjuk, hogy lelassítson,
Nem, sohasem hagyjuk, hogy lelassítson.

Már nincsen sok hátra. És eddig minden zökkenőmentesen ment! Jaj, csak el ne szóljam magamat! Az elő refrén jön. Ugye?

Minden alkalommal mikor fúj a szél,
minden alkalommal mikor fúj a szél,
Látom az arcodon.

Egy hideg éjszakán,
Nem lesz fer küzdelem,
Nem lesz jó éjszaka,
hogy elfordulj és elmenj.

Nem merek körbenézni. Nem akarom látni a többiek arcát, mert félek, hogy kidobnám a taccsot miattuk. Már csak a refrén van hátra. Kétszer.

Égess el a tűzzel,
Megfojts az esővel,
Felébredek a nevedet sikítva.

Igen, bűnös vagyok,
Igen, szent vagyok,
Akármi történik itt,
Akármi történik itt,
Mi megmaradunk.

Egy kis átkötő részt kezdek játszani a szintetizátoron. Most néhány pillanat hatásszünet következik. Még mindig a zongorán ugrándozó fénypontokra szegezem a tekintetemet, mert félek, elbizonytalanodnék, ha meglátnám Katniss vagy Greg tekintetét. Fejezzük ezt be!

Azt mondtam mi megmaradunk.

Égess el a tűzzel,
Megfojts az esővel,
Felébredek a nevedet sikítva,
Igen, bűnös vagyok,
Igen, szent vagyok,
Akármi történik itt,
Akármi történik itt,
Mi megmaradunk.

A végét játszom. Már csak egy pár hangot ütök le a billentyűn. Nagyon leviszem a hangot, és ezzel befejezem a dalt. Megcsináltam! Nem hiszem el, de megcsináltam! És büszke is vagyok magamra meg minden, de vajon jó voltam? Az ölembe húzom a kezemet, és felemelem a fejemet.

26.Fejezet

Mielőtt elkezdenék bocsánatot kérni közölném, hogy nem késtem a résszel. Csak úgy döntöttem, hogy mostantól három naponta lesznek részek. Ez azért van, mert kicsit le vagyok maradva az írással, és nem szeretném magamat beárni. Nem hiszem, hogy visszaállok a két naposra, mert túl hamar vége lenne a történetnek. Ezért jó lesz a háromnapos rész mindenkinek. Jó olvasást. Reni Everdeen :)
__________________________________________________________

Blossom egy buzogány segítségével kaszabol halálra egy bábut. A bábuból kijön az összes szivacs, és kettéhasad. Myles a dárdákkal dobálózik, és folyton eltalálja a kijelölt pontot. Túlságosan is jók. A második körzet ikerpárjáról nem is beszélve. Estelle az íjjal lövöldözik, és folyton vigyorog, mert sosem véti el. Elliott pedig valami általam ismeretlen fegyverrel vágja le folyton a bábu fejét. Összerázkódom. A negyedik körzetbeli lány is elég jó. Bár szerintem ő inkább okos, mint erős. Ugyanis valami technikával csonkítja meg a szerencsétlen táblát. A négyes fiú pedig szigonyt dobál. Erősen megszorítom a faágat, hogy ne dőljek le róla, e miatt az egész edzős dolog miatt. A jobb lábam mellé lendítem a balt, és leugrom a fáról. A fű puha, és felfogja az esésemet. Hanyatt dőlök rajta, és a kezemmel kezdem simogatni. Én nem vagyok nagy harcos! Én csak egy átlagos lány vagyok, aki előtt egész életében titkolóztak. Nem vagyok több! Sírni támad kedvem, de megerőltetem magamat, mert ha most sírok, akkor elítélnek. Naomi talpa landol mellettem, és a kezét nyújtja, hogy felhúzzon. Hagyom, hogy felsegítsen, és elhúzzon egy másik állomásra. Erről az állomásról még nem is hallottam. Itt lehet búvóhelyet készíteni. Csak be kell írni egy kis szerkezetbe, hogy milyen arénába próbálsz helyet készíteni, és voilá. Én jeges arénába, tengerparti arénába, és hegyvidéki arénába tanulok meg készíteni menedéket. Naomi unottan pakolászza a köveket, és mintha ez lenne, a világ legtermészetesebb dolga fogja magát, és ráül. Én éppen egy sivatagi arénába tanulok menedéket készíteni, de, ahogy észreveszem, a lányt kitör belőlem a röhögés.
- Szövetségesek vagyunk, nem? – vonja fel a szemöldökét, és kibontja a haját. Bólintok, mire Naomi hátraköti az egész fekete loboncost, és kiigazítja a szeméből. – Na, akkor majd te csinálsz menedéket, én, meg támogatlak a jelenlétemmel. – még mindig nevetve fejbe csapom magamat, és kiterülök a padlón. Naomi leszáll a kövekről, és törökülésbe helyezkedik mellettem. – Van egy pár infóm a kiválasztottakról. – vigyorodik el, és úgy fordulunk, hogy nagyjából rá lássunk a kiválasztottakra. – Estelle és Elliott. Ikrek, mint az látszik. Estelle simán kinyírná az arénában, mivel nem érdekli annyira a testvére testi épsége. Teagan és Niall. Niall Teagan bátyja. Nagyon okosak mindketten. És ez baj. – tátott szájjal bámulok a lányra, amiért ennyi mindent tud. De vajon honnan? Nem is nagyon van időm a csodálkozásra, mert folytatja. – Kiki és Camden a hatodik körzetből. Kiki első ránézésre egy nyápic. Be ne dőlj neki! Johanna szerint tapasztalt gyilkos. Camden, pedig támogatja. Csendben. – jobban szemügyre veszem a hatos Kikinek nevezett lányt. Átlagos 14 éves lánynak néz ki. Karamell színű áll vonalig érő haja van. Zöldes árnyalatú szemével ijedten bámulja a kezében tartott kardot, és ügyetlenül csapkod vele jobbra-balra. Talán tényleg úgy néz ki, mint egy átlagos lány, de nem hiszem, hogy Naomi hazudna főleg, hogy a mentorától tudja az infókat.

- Én is tudok valamit. – motyogom magam elé, és összekulcsolom a kezemet. Naomi fürkészni kezdi az arcomat. Lehet, hogy nem kellett volna megszólalnom! Mert most nagyon rosszul tettem. El kell neki mondanom! – Blossom és Myles nem fognak minket bántani. – harapom be a számat, és akármennyire is igyekszem, a hangom elcsuklik a mondat végén. Naomi kérdő tekintettel nyitná a száját, hogy kérdezzen, de leintem. – Mert ha megölnének vagy hagynák, hogy meghaljak, a mentoraik nem küldenének neki semmit, és nem foglalkoznának velük. – mondom, de közben kerülöm a szemkontaktust.

- Miért? – tárja szét a karját Naomi. Hiszen ő a szövetségesem! Bízhatok benne. Legalábbis azt hiszem. Végül is ő az egyetlen, aki szóba állt velem. Meg Greg. De ő nem számít, mert hát együtt járunk. És most nincsen idéző jel. Bár lehet, kellene. Aj, én összezavarodtam!
- Mert Cashmere a nagynéném, és Gloss a nagybátyám! – a szám elé kapom a kezemet, de a mondatot már nem szívhatom vissza. Naomi éppen le akar seperni egy kamu fűszálat a lábáról, de a keze megáll a levegőben. Nem csodálom. Hirtelen zúdítottam rá ezt az egészet. Meg mondjuk, ez elég furán hangzik tekintve, hogy a karomon ott fityeg a tizenkettes körzet szám. Cashmere és Gloss pedig az első körzet mentorai. – Ne akadj ki. – csúszik ki a számon. Persze ilyen helyzetbe, ha nekem valaki ezt mondaná, még jobban ki akadnék! Naomi arcán egy mosoly suhan át. Felemeli a karját, mire ösztönösen magam elé tartom a kezemet pajzsnak. Teljesen meglepődök, amikor magához ölel.
- Te vagy Joe Goodwin lánya! Te vagy Joe Goodwin lánya! – kántálja éneklő hangsúllyal. Az ujjaimat a szájára tapasztom, hogy maradjon már csendben, mert azért nem akarom, hogy mindenki megtudja. Rajtam kívül szinte mindenki tudja, hogy az apám mit csinált. Hogy megnyerte a viadalt, aztán felszívódott. Persze az a részlet kimarad nekik, hogy a tizenkettedik körzetbe szívódott, és megszülettem. De persze ez közel sem olyan fontos. Csak, annak, akit érdekel. És ezek szerint Naomit érdekli. Lehet, hogy úgy kellene ránéznem, mint az ellenségemre, de egyszerűen nem megy! Ő a szövetségesem és a barátnőm is egyben! Ha úgy néznék rá, mint az ellenségemre, most nem kotyogtam volna neki ki a kistitkomat. Megragadom a lány kezét, és egy olyan állomást keresek, ahol nincsen senki vagy kevesen vannak, és nem látszanak a kiválasztottak. Csak sajnos nincsen ilyen állomás. Olyan van, ahol nincsen senki. Olyan is, ahol kevesen vannak, de sajnos mindegyikről rá látni a kiválasztottakra. Ezért inkább a fegyverekhez rángatom a kis szövetségesemet, és úgy döntök, hogy a maradék időben a késekkel fogok próbálkozni. Már éppen nyúlnék egy adag késhez, amikor Naomi megragadja a kezemet.
- Tessék. Próbáld ezzel. Nagyobb esélye van, hogy ilyet szerzel a bőségszarunál. – mondja, és a kezembe ad egy pár darab csillag alakú valamit. Az ujjbegyemmel megérintem a csillag tetejét, és azonnal vér kezd belőle csöpögni. Mint egy kisgyerek a számba dugom az ujjamat, és várom, hogy elálljon a vérzés. Dobócsillag. Ha tudok, vele célozni bele tudom állítani egy emberbe vagy állatba. Erőt veszek magamon, és egy ideig a kezembe forgatom a csillagot. Felmérem a távolságot, és összpontosítok. Kisterpeszbe állok, mert azt szoktam, akárhányszor késekkel dobálózok. A dobócsillag valamennyivel könnyebb, mint a kés ezért nehezebb vele célozni, mert könnyen ki repülhet a megadott ívből. Megpróbálok magamból a legtöbbet kihozni, és úgy húzom magam mögé a kezemet. Felsóhajtok, és elhajítom a csillagot. A céltábla közepe mellett egy pár centivel áll meg. Így belegondolva nem is nehéz ez. Csak jól kell célozni. És azt folyamatosan gyakorolni. Egy csengőt hallok, amiből tudom, hogy a kiképzés véget ért. Kisimítom a homlokomba hulló frufrumat, és mosolyogva nézek Naomira, aki éppen egy bábu kaszabolásával végzett. Megforgatja a szemét, és visszateszi a baltát a helyére.
- Holnap találkozunk. – ölelem át gyorsan, és elindulok a lift felé. A liftnél Greg az egyik fiúval beszélget. Jobban szemügyre veszem. Sápadt arca van, barna haja, és kék szeme. A hátára Paxton név van biggyesztve a karjára, pedig kilences szám. Paxton biccent Gregnek, és tovább áll. Mit akarhatott tőle? Vajon szövetséget kötöttek? A kezem ökölbe szorul, de azonnal ki is enged. Mert ki vagyok én, hogy megmondjam Gregnek, hogy kivel köthet szövetséget, és kivel nem?

- Szia. – lépek oda hozzá, és megpuszilom az arcát. Greg összekulcsolja az ujjainkat, és beszállunk a liftbe. Benyomom a 12 feliratú gombot, és várom, hogy az üvegajtó becsukódjon előttünk. A lift megremeg, ahogy elindul felfelé, és megint elkezdődnek a fényjátékok.  
- Ki volt az a fiú? – bukik ki belőlem. Greg elmosolyodik, és felém fordul.
- A szövetségesem. – mondja szemrebbenés nélkül. Eltátom a számat. Greg elmosolyodik, és végig simítja az arcomat. – Csak vicceltem, Sel! Paxton csak megkérdezte, hogy nem láttam-e a körzet társát. – megnyugodva kifújom a levegőt. Nem, mintha idegesítene, csak az a fiú nem tűnik valami, hogy is mondjam megbízhatónak. Greg átkarolja a vállamat, és belepuszil a hajamba. Ez azt jelenti, hogy nem kell paráznom. Ő mellettem lesz.