15.Fejezet

Köszönöm az előző fejezethez érkezett kommenteket, és pipákat. Most nem akarom feleslegesen húzni az időt, úgyhogy jó olvasást <3
______________________________________________________________

Most nem tűnik részegnek. Látszik rajta, hogy megfürdött, és megfésülködött. Egy szürke felső van rajta, és meg is borotválkozott. Brr. Haymitch megborotválkozott! Belenyomom a kést a húsba, és elvágom. A számhoz emelem, és miközben bekapom, bólintok egyet.

- Mivel volt az a kis incidens mi lenne, ha játszanátok a szerelmes párt? – érzem, hogy a falat a torkomon akadt, de lenyelem, és úgy teszek, mint, aki nem hallotta.

- Nekem megfelel. – mondja Greg. A húsra szegezem a tekintetemet, és nem figyelek a beszélgetésre.

- Selah? Neked is megfelel? – kérdi Haymitch. Előbb vagy utóbb válaszolnom kellene a kérdésre. És most persze az utóbb mellett tenném le a voksomat. Kifújom a szemembe hulló frufrumat.

- Persze. Miért is ne? – vonok vállat, mintha lazán venném az egészet. – De nem fogják azt gondolni, hogy fiatalok vagyunk? – kérdezem. Leteszem a villámat, mert elment az étvágyam ettől a beszélgetéstől. Peeta átveszi a szót Haymichtől, és megrázza a fejét.

- Itt nem az a fontos. Hanem elég annyi, hogy szeretitek egymást. Ez a közönségnek tetszeni fog. – a kezemmel eltolom magamat az asztaltól. Nem szeretnék Greg szemébe nézni. Félek, hogy az érzéseim megint imbolyogni kezdenének. Az asztal csipkés terítőjével kezdek játszani. Most legszívesebben a szobámba vágtatnék, de bunkóságnak minősülne tekintve, hogy lekéstem a vacsit. Ráadásul Effie Trinket nagyon nem szereti az illetlen embereket, és nem szeretnék nála tiltó listára kerülni. A vacsora csendesen folytatódik. Mindenki a maga gondolataiba mered, és még csak egymásra sem nézünk. Effie feldobja az ötletet, hogy menjünk, és nézzük meg a felvonulás ismétlését. Mind benne vagyunk, mert ez egy kicsit figyelem terelő. Letelepszünk a társalgónak nevezett szobában a fehér díványra. Egy nagy hosszúkás fehér dívány, két ilyesmi fotel, és egy üvegasztal foglal helyet ebben a helyiségben. A tévé vagy kivetítő fel van függesztve a falra, és legalább akkora, mint a házunkban az ablak. Talán annak is elmenne. Magától bekapcsol, és a lila hajú Caesar Flickerman jelenik meg a képernyőn egy halom papírt szorongatva. Mögötte egy kivetítő, amin a visszaszámlálás látható a viadalig. Mellette ott ül a műsorvezető társa Claudius Templesmith. Egy kicsit poénkodnak egészen addig, amíg meg nem szólal a himnusz. A Köröndre kigördül az első körzet kocsija. A lány fekete haja loknikká van göndörödve, és valami csillámló fejdíszt visel. A mellette álló kopasz srác nem csillog, annyira, mint a lány. Igazából jól mutatnak együtt. Kár, hogy a legtávolabbi ponton állnak egymástól. Bár tudnám a nevüket. Valami furcsa történik, és mindkettőjük neve beugrik. A lány neve Blossom a fiúé Myles. Ez meg, hogy? Lehet oda figyeltem, és csak most jutott el a tudatomig? A második körzeti ikerpár harci ruhát, és páncélt visel. A lány haja fel van kontyolva. Estelle és Elliott. Hasonlít is a nevük. Olyan tipikus szőke erős ikrek. A negyedik körzetben most megint (mint minden évben) a tengerre tették a hangsúlyt. Kék ruhába öltöztették a maradék két hivatásost. Peggy és ha jól emlékszem Jorge. Jorge kezébe még egy műszigony is került. Mit nem mondjak jól mutattak! A hetedik körzetbeli lány következik, aki ha így jobban megnézem nem is hasonlít Vivire. Csak a haja. Bár az sem annyira. Az ő szeme kék, míg Vivienne szeme barnás. Kicsit sápadt a bőre ellentétben Viviennel, aki viszont elég sötét bőrű. Szóval nem is értem mi fogott meg benne. Talán az, hogy egyidősek vagyunk, és némi harckedvet is vélek felfedezni a szemében. Amúgy fának öltöztették őket. De nem úgy, ahogy az ember elképzeli. Barna ruhát viselnek, és zöldre van festve a hajuk, és a bőrük felső része. Még az arcuk is. Nem állnak ki belőle botok, de mégis remekül néznek ki. Naomi, ugrik be a lány neve. Igen, teljesen biztos, hogy ez a neve. Caesar időnként közbe szól valami poént, de hagyja, hogy nézzük a felvonulást. A mi körzetünk következik, és a körönd felé haladva bekapcsolom az izzókat. Így visszanézve nagyon jól mutattunk. A fények egyre szebben haladnak lefelé, amikor Greg felém hajol és megcsókol. Megdörzsölöm az arcomat, és elfordítom a tekintetemet. Még most sem tudom, hogy miért csinálta. Lehet, hogy tetszem neki, de még mindig úgy gondolom, hogy a támogatók miatt. Időnként mutatják az első, és hetedik körzetet, de a legtöbbször a mi fénylő ruháinkat láthatjuk. Meg sem várom Snow elnök beszédét felállok, és egyenesen a szobámba megyek. Ledobom a ruháimat a földre, és beslisszolok a fürdőbe. Nem érdekel, hogy már fürödtem most le kell mosnom magamról a szégyent. Szégyellem magam e miatt az egész dolog miatt. Nem lett volna szabad visszacsókolnom őt. De, ami megtörtént az megtörtént. Nincs vissza út. A nyomrom görcsölni kezd, aminek az lesz a következménye, hogy összesem a földön. Az öklömmel belevágok a gombokba, és elállítom a gőz és a víz kevergését. Átölelem a mellkasomat, és a térdemre hajtom a fejemet. Vizes tincseim összeragadva hullanak a szemembe. Pontosabban az arcom elé. Ismét sírni kezdek. Én ezt nem bírom! Még csak most fog elkezdődni a kiképzés, de én már meg akarok halni. Túl akarok esni rajta. Gyorsan! Ez nem testileg tesz tönkre. Hanem lelkileg.